2018. május 18., péntek

tus


a nő a lába alatt összegyűlt víz tetején lebegő
hajszálakat bámulta hogy lehet hogy valahányszor
elérik a lefolyót meggondolják magukat és újra
ott tekeregnek a lába körül mindíg utálta ha a
kádból kellett kihalászni a hajcsomókat napi
száz még normális mondta az orvos neki ennyi
sosem hullt ki az undorhoz kevesebb is elég
volt most az a pár szál sem bosszantotta
beletörődött megpróbált a víz kellemes érintésére
koncentrálni feljebb vette a hőfokot és erősebb
sugárra állította a tusoló rózsáját élvezte
ahogy a tarkóját metsző forró víztől ismét
kitisztult körülötte minden a neurológus
szerint természetes dolog a kitágult erekben
jobban áramlik a vér az agy végre fellélegezhet
a samponért ösztönösen nyúlt majd felsóhajtott
ma nem volt hányingere a kemótól csak az élettől


Bara Anna (Zsefy)
2018.05.18.

A nő a lába alatt összegyűlt víz tetején lebegő
hajszálakat bámulta. Hogy lehet, hogy valahányszor
elérik a lefolyót meggondolják magukat és újra
ott tekeregnek a lába körül? Mindig utálta, ha a
kádból kellett kihalászni a hajcsomókat. Napi
száz még normális, mondta az orvos. Neki ennyi
sosem hullt ki. Az undorhoz kevesebb is elég
volt. Most az a pár szál sem bosszantotta.
Beletörődött. Megpróbált a víz kellemes érintésére
koncentrálni. Feljebb vette a hőfokot és erősebb
sugárra állította a tusoló rózsáját. Élvezte,
ahogy a tarkóját metsző forró víztől ismét
kitisztult körülötte minden. A neurológus
szerint természetes dolog. A kitágult erekben
jobban áramlik a vér. Az agy végre fellélegezhet.
A samponért ösztönösen nyúlt. Majd felsóhajtott.
Ma nem volt hányingere a kemótól. Csak az élettől.


az istentelen



akkor végig imádkozta az estét
rohadtul nem érdekelte hogy meghallgatja-e
hitte is nem is a létezését
fekete fejkendős nénék lebegtek a szeme előtt
ha kimondta a szót és a
rózsafűzérek
gyerekkorában a nyakába tette volna
nem értette miért morzsolgatják virrasztásnál
református pap keresztelte
templomba nem járt

de akkor érezte hogy el kell szakadnia
másképp beszippantja a kórház
oda a zöld lepedő alá
oda ahol a megtört szemekbe
az emlékek már nem találnak utat
oda ahonnan csak a teste vitte haza
míg a hazug agyában még mindig zakatolt

holnap biztos jobban leszel
holnap
addig még elmondok egy pár imát


Bara Anna (Zsefy)
2018.05.18.

2018. május 7., hétfő

Vaj van a fején?!

Nincs olyan politikus, akinek ha jól megvakargatnánk a buksiját, nem lenne vajas a kezünk.

2018. március 18., vasárnap

... nem ellensége (kellene legyen), hanem az ellenfele!

Amikor, nem fogják fel, hogy egy választásban egyik párt a másiknak - magyar a magyarnak - nem ellensége (kellene legyen), hanem az ellenfele!

Az egyik párt lebirkázza a másikat...azaz az összes követőjét...szavazóját.
Teszi, hogy szavazóik számát növeljék...a régieket megtartsák, és újakat szerezzenek. Honnan? A többi pártból, szimpatizánsaikból...így akár a többségiből azaz a birkákból...hogy ne pontosítsak...

Kérdem én, ha a birkák majd a birkázókra szavaznak, és teszem azt az utóbbiak kormányra kerülnek, akkor a birkákat levágják, vagy etetik?

Elhiggyem, hogy ha már ők kormányoznak, akkor a birkák is belebégethetnek az ország dolgába? Vagy csak addig kellenének, amíg a szavazatok számát növelhetik?
Ha ma nem veszik őket emberszámba, akkor holnap miért tennék?

Ennyire nem lehetsz te sem birka, hogy elhidd, hogy elhiszik...!

2014.
2018.

2018. március 6., kedd

a vér nem válik vízzé

BZs törölt engem és a párom a fészen...J-vel kialakult vita miatt. J egy számító alak.  Zs dettó.

2018. január 20., szombat

Amorfia

A mai versek egy része, amit modernnek tekintenek a haladó szellemű kortársak valójában messze állnak a klasszikus értelemben vett verseléstől. Ha egy alkotás alatt azon kell filózni, hogy próza-e, vagy vers, akkor ott már bajok vannak. Én ezeket a se ide, se oda nem sorolt/sorolható modernkedéseket amorfiáknak nevezném., ami e kor útkeresése, hogy valami újat hozzon, valami mást, valami meghökkentőt. Tőlem távol áll...

2017. december 19., kedd

Nagyon igaz - idézet

Egy filmben (Vészhelyzet, 7. rész. 1994.) dec.19-én hangzott el:
"Akinek a szülei meghalnak: az árva; akinek a házastársa: az özvegy, de aki a gyerekét veszíti el, arra nincs szó."

2017. december 16., szombat

találkozás

ha újra tavasztól
szédül az utca
rám feszül az éj
mint szűk kapubolt

házak falára
redőket karcol
a pirkadat fénye
lépted harmaton

mögötted árnyék
a démoni magányom
hogy nem ismerlek fel
te megbocsátod

ha önmagammal szembejövök

2017.12.16.
Zsefy Zsanett
(szeszélyes)

2017. december 8., péntek

Belefáradtam


2006-2007-re már annyi volt a Tevánál a munkám, hogy reggelente azzal ébredtem: bárcsak örökre elaludtam volna. Teljesen kikészültem a cégnél és az itthoni munkától. Segítség sem ott, sem itt.



Most 2017-ben kezdek hasonlóan érezni. Egyszerűen nem bírok már mindent egyedül. Az ünnepeket pedig a pokolba kívánom. Annak idején minden családi ünnepre én készültem...segítség nélkül. Anno nálunk ünnepeltük a gyerekek névnapját, szülinapját, a mieinket detto. Anyuék tartották és mentünk az ő szüli és névnapjukra. Valahogy belefáradtam, hogy felnőtt emberek névnapjára, szülinapjára is én készüljek. Nem bírom már fizikailag. Pár éve legszívesebben azt mondanám: rendeljünk valamit és kész. Ha ők nem tudják vagy akarják ünnepelni, az is rendben. De ne érezzem, hogy nekem mindenáron kötelességem.