Az elveszett három hónap


2015.01.08.

A telefoncsörgés mindig irritálta. Mióta meghaltak a szülei néhány nagynénit leszámítva csak üzletkötők zargatták a kéretlen ajánlataikkal.
A kijelzőn megjelent szám teljesen ismeretlen volt. Bizonytalanul hallózott a készülékbe, s még bizonytalanabbá vált, amikor romániai nagynénje hangját felismerte. Sohase hívta, mióta meghalt az édesanyja. Azalatt az utolsó két év alatt is, amíg még a másik lakásban együtt éltek, jó, ha kétszer felemelte a kagylót, hogy megkérdezze anyát, a húgát: - Hogy vagy Erzsókám?
Azóta meg már eltelt tizenöt év.
Néha, egy-egy ünnepre  azért küldött képeslapot.


A megérkezés mosolygós, öleléses pillanatait kicsit elhomályosította a viszonzásképp kapott udvarias, már-már kimért köszönés. Ekkor lopózott be a félsz a tudatába, hogy lehetnek itt még nem várt problémák.
Az előszobában a nagynéni pár lépés után a kutyába botlott, aki szokásához híven örömmel csóválta a vendég láttán a farkát.
- Jaj, ő a kutya?! - kérdezte vagy inkább némi aggodalommal állapította meg.
- Igen, ahogy jeleztem, és itt jönnek a cicók - próbálta kicsit bizalmasra venni a témát, de a vendég arcán már újabb felhőket vélt felfedezni.
Na itt vihar is lesz, nemcsak dörgés - állapította meg magában, amire nem is kellett sokáig várni.
Miután körbevezették a lakáson, visszatértek a bejárati ajtó közelében nyíló félszobához, és beinvitálták, hogy nyugodtan pakoljon ott ki. Ezt a helyiséget kimondottan neki rendezték be.
Azt már nem részletezték, hogy ehhez majdnem az egész lakást fel kellett forgatni, mivel egy szekrényen kívül minden más bútort kivittek, s helyettük egy összecsukhatós rekamiét, asztalt, széket állítottak be. Bár nem sok volt a bútor, a szoba méretéből adódóan elég nehéz volt még ennek a pár bútornak is megfelelő helyet találni.
Eddig számítógépes és tappancsos szobaként funkcionált, így ezt a szerepet most nem tölthette be. A nappaliba került minden, ami ehhez volt szükséges. A nagynéni várható érkezése előtt már két héttel megtörtént a ki-behurcolkodás, hogy a tappancsokat ne érje váratlanul a kiűzetésük a paradicsomból". Ami azt illeti nem nagyon akartak megbékélni vele, de nem volt mese. Az ajtó - az eddigiektől eltérően - állandóan kilincsre lett zárva.


folyt.köv.